Dzsingisz Kán és öröksége

Kiállítás a Nemzeti Múzeumban szeptember 2-ig

800 évvel ezelõtt új nomád hatalom alakult az eurázsiai füves pusztán. Dzsingisz kán (eredeti nevén: Temüdzsin) a mongol törzseket egyesítve létrehozta a Mongol Birodalmat. Vazallusaivá tette az orosz fejedelmeket, hadai meghódították Perzsiát, Elõ-Ázsiát, Koreát, Hátsó Indiát, Indonéziát, Kínát. A történelem egyik legnagyobb birodalma fénykorában a Csendes-óceántól Közép-Európáig terjedt. Hatékony hivatali struktúra, a kereskedelem támogatása, az akkori viszonyok között modern útlevél- és futárrendszer, valamint vallási és kulturális tolerancia képezte a birodalom alapját. Dzsingisz és örökösei beírták nevüket az emberiség nagy közös történelem könyvébe.
A könyvek sorsa azonban, hogy korától, nemétõl, ismereteitõl függõen mindenki másként olvassa azokat. A Mongol Világbirodalom lapjai egyszerre jelenthetik a „Pax Mongolica”-t vagy éppen egy ország csaknem teljes pusztulását, attól függõen, hogy a világ mely részén olvassák.
A legjelentõsebb mongol múzeumok és nagy európai gyûjtemények kiemelkedõ mûvészeti alkotásain alapuló - Mongólia történelmét a XX. századig bemutató - kiállítás Bonn, München, Schallaburg és Isztambul után Budapesten is igazi szenzációt jelenthet a történelem iránt érdeklõdõ közönség számára. A több mint félezer kiállított tárgy olyan korszakokat és személyeket elevenít fel, amelyek és akik ma már legendaként élnek az emberiség közös kultúrtörténetében.
A tárlat az eredeti –bonni – megjelenéséhez képest minden eddigi bemutató helyszínén „formálódott” egy kicsit. A legjelentõsebb „hozzáadott értékkel” azonban feltehetõen a budapesti változat dicsekedhet. Nemcsak Mongóliából érkezõ új tárgyakat láthatnak az érdeklõdõk, de a hazai múzeumok világszínvonalú gyûjteményeinek legszebb darabjai is gazdagítják a kiállítást. A kiállításnak Dzsingisz kán személye mellett két kiemelt témája van: az egyik a buddhista mûvészet, mely lenyûgözõ mûalkotások formájában mutatkozik meg, a másik pedig Mongólia változatos legújabb kori története. A magyar adaptációnak külön érdekessége az önálló kiállításként megjelenõ „történelmi kiegészítés”, amely a tatárjárás idõszakát és legfrissebb régészeti leleteit mutatja be. A hadi eseményekre utaló fegyverek mellett számos, ebbõl a korból származó kincslelet kerül majd bemutatásra. A legújabb ásatásokon készült sokkoló erejû felvételek teszik élet közelivé a kiállított tárgyakat. E kettõs képben ismerheti meg a látogató – igazán közelrõl - múltunk Janus arcát: a pusztító mongol seregek emlékét évezreden át õrzõ magyar történelmet és egy világbirodalom széles látókörû, sok tekintetben toleráns irányítóinak egyetemes történelmi szerepét.
Az elmúlt évek képzõmûvészeti „óriásbemutatói” után most egy történelmi témájú nagy kiállítás csalogatja majd a Nemzeti Múzeumba a Budapestre látogatókat. A világszínvonalú kulturális eseményekkel a mûvelõdés gyakran konzervatívnak és kissé porosnak kikiáltott intézményei is beszálltak abba a nemes versengésbe, amelynek mindenkori gyõztese a látogató, a kultúra iránt érdeklõdõ ember lesz.
Reményeink szerint a „Dzsingisz kán és öröksége – a Mongol birodalom” címû kiállítás, egy olyan tárlatsorozat kezdõ darabja, amely a világ legnagyobb gyûjteményeinek mûkincseire alapozva a Magyar Nemzeti Múzeumba is elhozza a világ nagy civilizációinak egyetemes kultúrtörténeti kincseit, mindenki számára bepillantást engedve az emberiség múltjának páratlan történelmi kalandjaiba. Ezt a célt tartotta szem elõtt a kiállítás két legnagyobb hazai mecénása: az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Alap is.
Míg Dzsingisz kán szeptember 2-ig vendégeskedik majd a Magyar Nemzeti Múzeumban, addig a tatárjárást bemutató önálló hazai rész még szeptemberben is látható lesz, hogy minél több iskolásnak legyen lehetõsége az új tanévben is tanítási programjába beilleszteni.
Forrás és további részletek: http://www.dzsingisz.hu