MAGYAR NAPTÁNC – KÖK TENGRI SZER 2007.

Sólyomfi Nagy Zoltán

Kök Tengri Szer - Magyar Naptánc 2007

Tánc az Életfa körül
Minden év június havának végén, a Nyári Napforduló idején több napos szert tartunk hazánkban, Kök Tengri Szer - Magyar Naptánc néven.Tudjuk, hogy őseink a régi időkben igen fontosnak tekintették a Nyári Napforduló megünneplését. Június végén éri el Isten Ragyogó Csillaga, a Nap legnagyobb erejét, akkor küldi éltető fényét, megtermékenyítő sugarait leghosszabban Földanyánkra. Meleget ád növénynek, állatnak, embernek, biztosítva életünk egyik legfontosabb feltételét. Nap nélkül nem sarjadna ki vetés, nem növekednének levelek, nem érlelődne termés, gyümölcs. Az állatok és mi, emberek is megfagynánk, éhen vesznénk. Ekkor leghosszabbak a nappalok, s legrövidebbek az éjszakák. Mindez természetes számunkra, azonban fordulópont az évkörben. A nyár nagyobb része még előttünk van, de a fénnyel áldott idő egyre rövidebb.A Nyári Napforduló megünneplésével a Napnak, az éltető energiák örökös megújulásának, az élet újjászületésének, Öregistennek, Tengrinek s Termékenyülő Anyánknak, Ukkónak, Boldogasszonynak mondunk köszönetet. Kök = kék (átvitt értelemben: fényes), Tengri = Isten (szó szerint: végtelen). A Kök Tengri Szer-t tehát úgy érthetjük: A Fényességes Isten Ünnepe. Fontos szerepet kap a szertartásban az Életfa, melyet elődeink szent jelképként tiszteltek. Népmeséink Tetejetlen Fája, Égigérő Fája többek között a különböző, mégis szerves egységet alkotó világok (alsó világ, középső világ, felső világ) közötti összeköttetést, a tudás megszerzésének, Istennel való kapcsolat felvételének útját képviseli. A szertartás több napos felkészüléssel indul, mely során felépítjük az ünnepi teret. Ez egy körülbelül harminc méter átmérőjű Tánctérből, a közepére felállított, mintegy tíz-tizenkét méter magas Égigérő Fából, a táncteret körülvevő Árnyékvetőből, a táncoló nők és férfiak szállásául szolgáló Jurtákból, az Izzasztó Kunyhóból, Tűzgödörből, s még néhány más építményből áll. A felkészülés után következnek az ünnep legfontosabb napjai. A résztvevő nők és férfiak az izzasztó kunyhó szertartás után bevonulnak a tánctérbe, ahol két napig éjjel-nappal, rövidebb pihenőkkel táncolnak az Életfa körül. A táncot a dobosok-énekesek dalai és hangszerei (első sorban dob) kísérik. A táncosok a két nap alatt nem esznek és nem isznak (ha valamilyen okból, például az éhezés, szomjazás, vagy kimerültség miatt nem tudják folytatni a táncot, abbahagyhatják azt), és nem beszélnek azokkal, akik nem résztvevői a táncnak. Szertartásos öltözetet viselnek. Az öltözeteket hagyományos magyar díszítő elemek ékesítik, egyéni motívumokkal. A táncosok fejükön, csuklójukon és bokájukon zsályából font koszorút viselnek, kezükben sólyom-, vagy sastollat, esetleg teljes szárnyat, vagy más szertartásos tárgyakat tartanak, nyakukban Nap-motívummal ékített nyaklánc lóg. A tánc felajánlás: családért, barátokért, nemzetért, a világ békéjéért és túléléséért, minden élőért. A táncos önmagáért nem imádkozik. A szertartás elkerített területén belső segítők és tűzőrzők is vannak, akik nem vesznek részt a táncban, így a Szent Körbe sem léphetnek be, de táplálják a tüzet, beadogatják a köveket az izzasztó kunyhóba, növényeket füstölnek és beszélhetnek a táncosokkal. Elhagyhatják az elkerített területet, kimehetnek a nézők közé, ehetnek, ihatnak.

A Naptánc menete 2007-ben:
Június 16-17-én: TEREPRENDEZÉS – aki tud, jöjjön…
Június 19-20-ig: TÁBORÁLLÍTÁS – TÁNCTÉR, KONYHASÁTOR, JURTOK…
Június 20-án: BOLDOGASSZONY OLTÁR AVATÁSA, NAPKÖR KITŰZÉSE, TEJÚT KIJELÖLÉSE, FÉNYÍJÁSZ SZERTARTÁS
Június 21-22-23-a: ÉGIGÉRŐ FA ÁLLÍTÁSA, A TÁNC NAPJAI (BENNE: ÉJSZAKAI CSODASZARVAS ÜLDÖZÉS)
Június 24-én: TÁBORBONTÁSA

Naptáncon a következő minőségben lehet részt venni:
Táncosok - Segítenek a felkészülésben, a szertartás tér felépítésében, a tánc időtartamáig (vagy vállalás szerint rövidebb ideig) táncolnak étlen, szomjan. Köztük van a Szertartás vezető, a Férfi táncosok vezetője, a Női táncosok vezetője.Táncos az lehet, aki a következő feltételeknek eleget tett:- legalább egyszer belső segítőként, vagy dobosként részt vett Kök Tengri Szeren- részt vett a táncot megelőző Látomáskeresés Szeren- rendszeresen (lehetősége szerint) részt vett Izzasztó Kunyhó Szereken- elkészítette saját tánckellékeit, ruháját- segített a tánctér, az ünnep előkészítésében- a Szertartás vezető elfogadta jelentkezését
Belső segítők - Segítik a táncosokat, összeköttetést tartanak fenn közöttük és a kintiek között (legalább négy fő).
Dobosok-Énekesek - Dobbal, esetleg más ősi hangszerekkel (pl. kürt, síp, doromb, töröksíp, csörgő, kobza) kísérve a tánc ideje alatt éneklik a szertartás dalait. Szintén az elkerített területen belül vannak, esetleg külön, e célra felállított jurtban laknak, válthatják egymást, ehetnek, ihatnak (legalább nyolc fő).
Külső segítők - Az elkerített területen kívül vigyáznak a rendre, s arra, hogy a tájékozatlanabbak, később érkezők is megismerjék az alkalomhoz kötődő szokásokat, tudni valókat (legalább négy fő).
Tűzőrzők – Táplálják a ki nem aludható tüzet a szertartás ideje alatt és beadják az izzó köveket az izzasztó kunyhókba (legalább négy fő).
Vendégek, látogatók - Az árnyékvető alatt állva nézhetik az ünnepet, helyben táncolva, énekelve segíthetik a táncosokat, de nem szólhatnak hozzájuk. Ők leginkább családtagok, ismerősök, barátok, de bárki lehet, aki tiszteletben tartja az ünnepet (létszám nem korlátozott).

Az étkezés önellátással történik, kivéve a táncot megelőző estét és a tánc utáni estét, amikor közös étkezés van. Természetesen az ünnep alatt alkohol fogyasztása tilos, nem is beszélve bármi féle kábító szerről.Az utolsó nap rendrakással, a tábor lebontásával telik, melyben minél többen vállaljanak szerepet.A megmaradt tudásra építve olyan szertartást keltünk életre, melyben minden résztvevő megélheti őseink iránti tiszteletét, a világ teremtése és működése iránti csodálatát, megtapasztalhatja saját erejét, a hétköznapin túli képességeit, Teremtő Urunk: Öregisten (Tengri) s Termékeny Anyánk: Ukkó, Boldogasszony fogyhatatlan áldását. S nem utolsó sorban olyan erős közösségi élményben, az összetartozás, egymás önzetlen segítésének felemelő érzésében lehet része, melyet sosem felejt el.Szállás saját sátrakban, jurtokban lesz. A területen tervezzük kút fúrását. A közeli faluban élelem beszerezhető. Az év során több alkalommal összejövetelt tartunk, melyre szeretettel várunk minden érdeklődőt. Van feladat bőven, de a fáradság sokszorosan megtérül.

Az ünnep ingyenes, a felmerülő költségeket álljuk közösen, erre a célra az utóbbi években fejenként 2000 forint elegendő volt. Támogató segítségre, felajánlásra, javaslatra számítunk.

További részletek megtudhatók levélben (solyomfi@freemail.hu, solyom7@gmail.hu), vagy telefonon (06-20-363-4076), illetve a későbbi összejöveteleken.

Sólyomfi Nagy Zoltán
(www.solyomfia.hu)
ÁLDÁS