Az első képsorok láttán igazi „vadkeleti” kalandfilm jut az ember eszébe: mintha egy Sergio Leone westernfilm indiai változatát néznénk. Az 1800-as évek 
közepén a Himalája egyik eldugott völgyében járunk, ahol rendkívül rosszarcú banditák és markáns, de mégis jóképű vezérük, Jalan (Milind Soman) csendben várják, hogy megérkezzen az éppen aktuális karaván, amelyet ki akarnak fosztani. Volt egyszer egy Vadnyugat -- csak éppen ázsiai zsiványokkal…Ahogy kezdetét veszi a rablás, a Leone-párhuzam szertefoszlik: a banditák a legcsekélyebb elegancia nélkül fosztják meg mindenüktől az utazókat. A rajtaütés után egy rejtélyes és gyönyörű lány, Ushna (Mylène Jampanoï) csatlakozik a banditákhoz, pusztán azért, mert állítólag álmában látta Jalant. A bandavezér először vonakodik, de végül is magához veszi a széplányt (miért is ne?). Ushna azonban sokkal több kalandvágyó szajhánál és erre szép lassan nemcsak az egyre szerelmesebb Jalan, hanem a marcona banditák is rájönnek. Amellett, hogy szépségével mindenkit elbűvöl, hasznos tagja is a bandának: az ő segítségével újabb és újabb karavánutakat fedeznek fel, melynek köszönhetően sokkal gazdagabb zsákmányhoz jutnak, mint korábban. Innentől akár egy hagyományos egzotikus akció-kalandfilm is kezdetét vehetné…
közepén a Himalája egyik eldugott völgyében járunk, ahol rendkívül rosszarcú banditák és markáns, de mégis jóképű vezérük, Jalan (Milind Soman) csendben várják, hogy megérkezzen az éppen aktuális karaván, amelyet ki akarnak fosztani. Volt egyszer egy Vadnyugat -- csak éppen ázsiai zsiványokkal…Ahogy kezdetét veszi a rablás, a Leone-párhuzam szertefoszlik: a banditák a legcsekélyebb elegancia nélkül fosztják meg mindenüktől az utazókat. A rajtaütés után egy rejtélyes és gyönyörű lány, Ushna (Mylène Jampanoï) csatlakozik a banditákhoz, pusztán azért, mert állítólag álmában látta Jalant. A bandavezér először vonakodik, de végül is magához veszi a széplányt (miért is ne?). Ushna azonban sokkal több kalandvágyó szajhánál és erre szép lassan nemcsak az egyre szerelmesebb Jalan, hanem a marcona banditák is rájönnek. Amellett, hogy szépségével mindenkit elbűvöl, hasznos tagja is a bandának: az ő segítségével újabb és újabb karavánutakat fedeznek fel, melynek köszönhetően sokkal gazdagabb zsákmányhoz jutnak, mint korábban. Innentől akár egy hagyományos egzotikus akció-kalandfilm is kezdetét vehetné… A szerelem egyre őrültebb és már-már túlvilági utakra vezeti őket
T
úl messzire mennek…Azonban a Szamszara rendezője természetesen sokkal többet akar elmesélni nekünk egy egyszerű kalandfilmnél… A rejtélyes lány és Jalan a kezdeti testi kapcsolat után szép lassan teljesen egymásba habarodnak, és ez egyre kevésbé tetszik az indiai banda tagjainak. Egyesek pusztán féltékenyek Jalan sikerére, mások a lányt kívánják, de vannak olyanok is, akik őszintén aggódnak az addig vakmerő és független bandavezérért, mert Ushna érezhetően teljesen megváltoztatja a férfit… Jalan és Ushna szerelme egyre őrültebb és külön – már-már túlvilági – utakra vezeti őket. Immár nem csak földi javakat, hanem olyan erőket lopnak el tibeti bölcsektől és nagy tudású helyi szerzetesektől, amelyekhez nem szabadna nyúlniuk: életerőt, szerencsét, a levitálás képességét, sőt, még az örök élet italába is beleisznak… A balsors persze mindvégig a nyomukban ólálkodik: nemcsak embereik hagyják végül faképnél őket, hanem egy Yeti nevű férfi (aki ugyan nem nagy és szőrös, hanem emberi lény, de mégis elég furcsa figura…) és fejvadász bandája sem tágít a nyomukból.
„Minden ember halandó”Jalan és Ushan kalandjai egyre univerzálisabb filozófiai kérdéseket feszegetnek: élet és halál, reinkarnáció, örök élet, eutanázia. A film annyiféle filozófiával, hittel és legendával foglalkozik, hogy olykor felületessé válik. A buddhizmus tanaiban jártasabb néző talán húzza majd a száját bizonyos jelenetek kapcsán, de a filmnek nem is az a célja, hogy minden keleti filozófia szemléletét pontosan visszaadja a két szerelmespár viszontagságain keresztül.A film második fele érezhetően merít Simone de Beauvoir Minden ember halandó című regényéből, ugyanis Jalan éppúgy halhatatlanná válik, mint a francia regény főhőse, illetve hozzá hasonlóan boldogtalan és nem bírja elviselni az örök élet terhét: saját bevallása szerint összesen 2024-szer próbált már sikertelenül öngyilkos lenni, ám mi ebből szerencsére csak egyetlenegy alkalmat láthatunk.
Elgondolkoztató, komplex, tökéletesen világos és érthető film
„Időséta” a Virágok völgyébenNalin nemcsak a film misztikus szerelmi történetének szálait igazgatja biztos kézzel, hanem tökéletes kamerakezeléssel, gyönyörű és egzotikus indiai helyszínek és a modern Tokió metropoliszának bemutatásával, helyenként pedig egészen meglepő képsorokkal is elkápráztatja a közönséget. Filmtörténeti szempontból is érdekes, és hatásos jelenet egy korszakokon és idősíkokon keresztül vezető „séta” a Virágok völgyében, melynek során csak a főszereplő lábát látjuk, és azt, ahogy – különböző korokba lépve -- folyamatosan változik rajta a lábbeli és léptei nyomán a föld, a háborúk vértől, sártól mocskos harcmezői, a modernebb idők szemetes, poros aszfaltja. Nalin filmjében talán az a legvonzóbb, hogy ugyan nem a klasszikus értelemben vett művészfilm, de mégis elkerülte a hollywoodi, vagy akár „bollywoodi” sémákat: valahol a kettő között járunk. A Virágok völgye elgondolkoztató, komplex, ugyanakkor tökéletesen világos és érthető film – egyszerre romantikus és filozofikus mese a reménytelen szerelemről és az örök élet gyötrelméről.
T
úl messzire mennek…Azonban a Szamszara rendezője természetesen sokkal többet akar elmesélni nekünk egy egyszerű kalandfilmnél… A rejtélyes lány és Jalan a kezdeti testi kapcsolat után szép lassan teljesen egymásba habarodnak, és ez egyre kevésbé tetszik az indiai banda tagjainak. Egyesek pusztán féltékenyek Jalan sikerére, mások a lányt kívánják, de vannak olyanok is, akik őszintén aggódnak az addig vakmerő és független bandavezérért, mert Ushna érezhetően teljesen megváltoztatja a férfit… Jalan és Ushna szerelme egyre őrültebb és külön – már-már túlvilági – utakra vezeti őket. Immár nem csak földi javakat, hanem olyan erőket lopnak el tibeti bölcsektől és nagy tudású helyi szerzetesektől, amelyekhez nem szabadna nyúlniuk: életerőt, szerencsét, a levitálás képességét, sőt, még az örök élet italába is beleisznak… A balsors persze mindvégig a nyomukban ólálkodik: nemcsak embereik hagyják végül faképnél őket, hanem egy Yeti nevű férfi (aki ugyan nem nagy és szőrös, hanem emberi lény, de mégis elég furcsa figura…) és fejvadász bandája sem tágít a nyomukból.„Minden ember halandó”Jalan és Ushan kalandjai egyre univerzálisabb filozófiai kérdéseket feszegetnek: élet és halál, reinkarnáció, örök élet, eutanázia. A film annyiféle filozófiával, hittel és legendával foglalkozik, hogy olykor felületessé válik. A buddhizmus tanaiban jártasabb néző talán húzza majd a száját bizonyos jelenetek kapcsán, de a filmnek nem is az a célja, hogy minden keleti filozófia szemléletét pontosan visszaadja a két szerelmespár viszontagságain keresztül.A film második fele érezhetően merít Simone de Beauvoir Minden ember halandó című regényéből, ugyanis Jalan éppúgy halhatatlanná válik, mint a francia regény főhőse, illetve hozzá hasonlóan boldogtalan és nem bírja elviselni az örök élet terhét: saját bevallása szerint összesen 2024-szer próbált már sikertelenül öngyilkos lenni, ám mi ebből szerencsére csak egyetlenegy alkalmat láthatunk.
Elgondolkoztató, komplex, tökéletesen világos és érthető film
„Időséta” a Virágok völgyébenNalin nemcsak a film misztikus szerelmi történetének szálait igazgatja biztos kézzel, hanem tökéletes kamerakezeléssel, gyönyörű és egzotikus indiai helyszínek és a modern Tokió metropoliszának bemutatásával, helyenként pedig egészen meglepő képsorokkal is elkápráztatja a közönséget. Filmtörténeti szempontból is érdekes, és hatásos jelenet egy korszakokon és idősíkokon keresztül vezető „séta” a Virágok völgyében, melynek során csak a főszereplő lábát látjuk, és azt, ahogy – különböző korokba lépve -- folyamatosan változik rajta a lábbeli és léptei nyomán a föld, a háborúk vértől, sártól mocskos harcmezői, a modernebb idők szemetes, poros aszfaltja. Nalin filmjében talán az a legvonzóbb, hogy ugyan nem a klasszikus értelemben vett művészfilm, de mégis elkerülte a hollywoodi, vagy akár „bollywoodi” sémákat: valahol a kettő között járunk. A Virágok völgye elgondolkoztató, komplex, ugyanakkor tökéletesen világos és érthető film – egyszerre romantikus és filozofikus mese a reménytelen szerelemről és az örök élet gyötrelméről.
Virágok völgye, (Valley of Flowers), színes feliratos indiai-francia-japán-német romantikus kalandfilm, 116 perc, 2006, 12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott, Dolby Digital, rendező: Nalin Pan, forgatókönyvíró: Nalin Pan, zeneszerző: Cyril Morin, Rajesh Roshan, operatőr: Michal Englert, producer: Karl Baumgartner, Christoph Friedel, Claudia Steffen, vágó: Sylvie Gadmer, szereplő(k): Mylene Jampanoi (Ushna), Milind Soman (Jalan), Naseeruddin Shah (Yeti), Eri (Sayuri), Reina Hara (Yuki)
A film története Alexandra David-Néel angol utazó-irónô tollából származik. (1868-1969)
Ô volt az elsô európai nô, aki a Himalaya tiltott tájain elôször járt. 1 évig remetekent élt a Himalája vidékén, ahol lámának avatták be és bepillantást nyerhetett a titkos buddhista tanításokba. Több könyvet is írt evvel a témával kapcsolatban.
Az öt bölcsesség lámája, Utam Lhaszába, Fekete mágia szerelmi mágia magyar nyelven is megjelentek. Alexandra David-Néel 57 éves korától, mint buddhista szerzetesnô élt Tibetben. 100 évesen halt meg.
Alexandra David-Néel: Fekete mágia szerelmi mágia - Könyvfakasztó Kiadó
"Szót ejtettünk aztán varázslatokról és a bön vallásról is, melynek sok híve él Gyarongban. - Magam is szemtanúja voltam egy kivételes jelenségnek az egyik kolostorban. A lámák sok tiszteletreméltó fehér bönt ismernek, de hallottak már fekete bönökrõl is, akik furcsa és kegyetlen varázslatokat ûznek. Csodálkozva hallgattam õket, amikor arról az üregrõl beszéltek, ahová az embereket élve bedobják, az üreget súlyos vastetõvel zárják el, majd elporladt tetemeikbõl életelixírt készítenek. Mindez ott történt, ahol regényem hõse is járt. Alexandra asszony regénye valós dolgokról és megtörtént varázslatokról a múlt század eleji Tibetben!"
A könyv az Arany Buddhában is kapható
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése